Olvastam egy nőről. Amerikai. Újságíró egyébként; tévétudósítóként is sok-sok évet dolgozott, és meglehetősen sikeres. Elkötelezett környezetvédő; az egyik műsor például, amiben közreműködött, Genesis Díjat nyert. Ez egy Magyarországon nem igazán ismert díj, olyan tévéműsoroknak ítélhetik oda, amik előremozdítják az állatvédelem ügyét- de a munkái sok egyéb elismerést és jelölést is kaptak. 

A férjével együtt rendszeresen támogatnak fontos környezetvédelmi és társadalmi ügyeket, ilyen például a Jane Godall-féle roots and shoots (egy, a gyerekek és fiatalok szemléletformálásával foglalkozó,egészen izgalmas és elismerésre méltó program). A nő egyébként, akiről írok, jó ideje Jane Godall barátja; és ezért én nagyon-nagyon irigylem-nade vissza a tényekhez. Ez a nő meglehetősen tevékeny és bátor akkor is, amikor jogi procedúrákra kerül sor- nem rest utazni, tanúskodni, perekben részt venni- csak azért, hogy a Föld élővilága egy kicsit lassabb ütemben pusztuljon.

Szóval ilyen ez a nő. Azon dolgozik, hogy mindannyiunk közös jövője reménytelibb és vidámabb legyen. 

És hát igen...mit tesz eközben Bochkor Gábor? Egy rádióadásban arról beszél, hogy szerinte ez a nő nem érdemel szeretetet, mert kövér. Hát...elképzelem, mi fog történni, ha ez a nő valahogyan tudomást szerez arról, amit Bochkor mondott róla. Biztosan rettentő szomorú lesz. Talán még sírni is fog. Lassacskán azért majd összeszedi magát, és folytatja, amit eddig is csinált. Megmenti a világot.