Pontosabban, több energia hasznosul belőle.

Az élelmiszerek ipari vagy otthoni feldolgozása ugyanis megkönnyíti a táplálék megemésztését (ami annyit jelent, hogy egységnyi ételből relatíve több energiát nyerünk, ha vagy puhítjuk, daraboljuk; vagy hőkezeljük.) Mindhárom alapvető tápanyag típus (szénhidrát, fehérje, zsír) táplálóbbá tehető előzetes munkálatokkal- darálással, aprítással, sütés-főzéssel.

Ez persze nagyon fontos volt a már sokat emlegetett, folyton éhínség-fenyegette őseinknek, akik jóval a tűz használata előtt is darabolták, zúzták az ételeket- így könnyítették meg a kalóriák felhasználását saját maguk számára. A sütés azután még hatékonyabban segített be a több energia kinyerésébe - és nem utolsó sorban, sok kórokozót is elpusztított, ami párszázezer évvel ezelőtt igencsak hasznos mellékhatás lehetett. Ma azonban a hőkezelés energiatartalom-növelő jellege ellenünk dolgozik. Igaz ugyan, hogy az ebédre megfőzött krumpli éppen annyi kalóriát tartalmaz, mint amennyit kiszámoltunk, amikor a nyerset megmértük; mégsem igaz, hogy ha megesszük, az energiatáblázat alapján kalkulált mennyiségű energiához jutunk. A tévedés abban áll, hogy a táblázatban a kezeletlen élelmiszerre vonatkozó adatokat találunk- mivel azonban mi nem nyers krumplit eszünk; így kevesebb munkánkba kerül az emésztés.  A nem-kezelt krumpliban ugyanis (na nem, mintha olyan ínycsiklandó lenne a gondolat, hogy így fogyasszuk)- tehát a sehogyan sem hőkezelt krumpliban olyan, emészthetetlen keményítő is van, ami csak elvben szolgáltat energiát nekünk, mert gyakorlatilag változatlanul halad át az emésztőrendszerünkön. Sütéssel-főzéssel viszont emészthetőbbé válik, viszont így valójában már nem vonatkoznak rá a nyers verzió kalóriaértékei; és nem csak azért, mert közben sok vizet szív magába. 

Azt is lényeges tudni, hogy mindenből, amit kisebb darabokban eszünk meg, több energiát nyer a szervezetünk. Ami apróbb, vagy puhább, azt tökéletesebben emésztjük meg, és ilyenkor persze rágnunk sem kell annyit. Így azután például a finom, lágy, meleg zabkása lényegesen jobban hasznosulhat, mint a zab nyers, ráadásul több fizikai aprítást is igénylő verziója- és így több energiát is juttat a szervezetünkbe, annak ellenére, hogy ugyanannyi zabot fogyasztottunk el! Egy, patkányokkal végzett kísérlet során például azt találták, hogy a levegővel felpuffasztott táplálékot fogyasztó kísérleti állatoknak a vizsgálat végére 30%-kal több testzsírja volt- pusztán azért, mert az ilyen ételt könnyebb volt megemészteni! 

Jelentős hatása lehet tehát az élelmiszerek feldolgozásának- és a rossz hír az, hogy erről a hatásról nem is igen tudunk informálódni. A gyártóknak, forgalmazóknak Magyarországon kötelező ugyan a csomagoláson a kalóriatartalmat feltüntetni; a címkéken szereplő értékeket azonban szinte mindig nyers verzióra számolják- az élelmiszeripari eljárások, majd az otthoni sütés-főzés energiatartalomra gyakorolt hatásait ugyanis szinte lehetetlen pontosan kiszámolni; illetve részletesen közzé tenni. 

Ez mindenképpen rossz hír azoknak, akik kalóriaszámlálással szeretnék biztosítani, hogy a megfelelő mennyiségű ételt fogyasztják el- a fentiek ismeretében ugyanis a "módszer" mégsem tűnik annyira precíznek, mint gondolnánk. Amerikában sokan támogatják azt a javaslatot, hogy alkalmazzanak egy három lépcsőjű skálát, ami jelölhetné az ételek már fogyasztásra kész változatainak feldolgozottsági fokát; így nyújtva némi információt arról, mennyi dolgunk lesz amegemésztésükkel.

Amíg ezt a rendszert hazánkban nem alkalmazzák, próbáljuk mi magunk szem előtt tartani, hogy az az étel, ami több előkészítésen, daraboláson, puhításon; több hőkezelésen esett át, kevesebb munkát (ezáltal több, hasznosuló kalóriát) ad a szervezetünknek, mint a szabvány kalóriatartalomhoz társuló nyers verzió. 

( http://www.iflscience.com/health-and-medicine/why-most-food-labels-are-wrong-about-calories )

Update: ábra egy, patkányokkal végzett kísérlet eredményeiről. Azonos mennyiségű, de különböző feldolgozottsági állapotú édesburgonyával etették őket. Az oszlopok, sorrendben: nyers és egész, nyers és darabolt, főtt és egész, főtt és darabolt. Az oszlopok az átlagos súlyváltozást mutatják a négy csoportban. 

(http://www.pnas.org/content/108/48/19199.full.pdf)